I. Országos Történész Muzeológus Konferencia

Szeged, 2000. szeptember 7–8.

Témája: A történeti muzeológia helyzete

 

A Móra Ferenc Múzeum által szervezett konferencián nemcsak az országos központi múzeumok munkatársai és a nagy vidéki múzeumok igazgatói által a történeti muzeológia rendszerváltás utáni fővárosi és vidéki helyzetéről tartott előadásai hangzottak el, hanem határon túlról, Szlovákiából, Horvátországból, a Vajdaságból és Erdélyből érkezett kollégák beszámolói is sorra kerültek, árnyalt képet adva a muzeológia nemcsak hazai, hanem határon túli helyzetéről is. A kisebbségi sorban élő magyarság sorsa, és a helyzetüket megörökítő közgyűjtemények állapota is jellemzi a nehézségeiket. A tanácskozás lehetőségeket és javaslatokat adott a jövőbeli fejlődés számára.

E konferencián merült fel, hogy létre kellene hozni egy történész-muzeológusokat összefogó szervezetet, amelynek következménye lett a Magyar Múzeumi Történész Társulat létrejötte.

 

 

II. Országos Történész Muzeológus Konferencia

II. Országos Történész Muzeológus Konferencia

Tokaj, 2001. június l8–19.

Témája: A történeti muzeológia helyzete és távlati lehetőségei

 

A miskolci Herman Ottó Múzeum szervezésében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumi Osztályának támogatásával Tokajban, a helyi múzeumban és a Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola aulájában tartott összejövetelen szó volt a történeti muzeológia aktuális feladatairól, jelenlegi helyzetéről és távlati lehetőségiről, az akkor létrehozott új rendszerű országos múzeumi szakfelügyeletről, a helytörténeti monográfiák szakmai színvonaláról, valamint az egy muzeológusra jutó, általuk kezelt műtárgymennyiségről.

A tanácskozást késő éjszakába nyúló, vezetéssel tartott látogatás követte a Tokaji Múzeumban, amelyet szó szerint a pincétől a padlásig bejártunk.

A konferencia a történész-muzeológusok számára olyan kérdéseket vetett fel, amelyek meghatározzák napi munkájukat, szakmai tevékenységüket, másrészt a múzeumok országos helyzetét illetően is alapvető megállapításokat tettek, amelyek kijelölték a további teendőket.

 

 

IV. Országos Történész Muzeológus Konferencia

Esztergom, 2003. június 18–20.

Témája: Történeti adatbázisok és informatika. Tudománytörténet és történettudomány. A „legújabb kori” tárgyak gyűjtése

Ebben az évben a Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumban találkoztak a történész-muzeológusok. Az első nap nagysikerű előadások foglalkoztak a múzeumok és a különböző digitális, internetes adatbázisok, múzeumi marketing problémáival. Az előadásokat pro és kontra érvek felsorakoztatásával élénk vita követte. A második nap a tudománytörténet kontra történettudomány témával, és a jelenkor tárgyainak gyűjtésével, kutatásának történeti, illetve néprajzi, módszertani kérdéseivel foglalkozott. Az elhangzott gondolatokhoz számosan hozzászóltak, felvetve a tankönyvírók, monográfiaszerkesztők felelősségét, a fordítási pontatlanságokat, valamint hogy a múzeumban dolgozók publikációi nehezen jutnak el a nyilvánossághoz, hiányoznak a kiállításokat elemző, értő kritikák. A jelenkor tárgyi anyagának gyűjtését többféleképp képzelték el a hozzászólók, de abban megegyeztek, hogy most kell őket begyűjteni, mert a későbbiekben már nem lesznek fellelhetők.

A résztvevők vezetéssel tekintették meg a múzeum felújított épületét, az új állandó kiállítás gazdag anyagát, majd határon túli tanulmányúton Őrsújfaluban a hagyományos építészet felelevenítését csodálhattuk meg, Rév-Komáromban pedig megismerkedtünk a Duna-menti Múzeum és a Jókai Múzeum kiállításaival, majd a Monostori Erőd látnivalóival.

 

 

III. Országos Történész Muzeológus Konferencia

Pécsvárad, 2002. szeptember 4–6.

Témája: A történeti muzeológia helyzete, aktuális feladatai, oktatása, kapcsolatai a társtudományokkal

A pécsi Janus Pannonius Múzeum adott otthont a konferenciának a pécsváradi várban. Előadások hangzottak el a múzeumok éves munkatervei és beszámolói alapján a történeti muzeológia helyzetéről, valamint a résztvevők képet kaptak a történész-muzeológiai szakfelügyelet országos tevékenységéről, és a különböző múzeumi műtárgyak (portréfestmények, fotók) történeti forrásként való használata mellett a néprajzi és történeti muzeológia elmosódó határairól. Végül a 2001. évi „Év múzeuma” pályázat nyertesei, a Gödöllői Városi Múzeum és a Duna Múzeum vezetői mutatták be múzeumuk szakmai munkáját, a számítógépes adatfeldolgozás tapasztalatait.

A résztvevők szakavatott vezetés keretében megtekintették a várat és az ott folyó feltárási munkálatokat. Mód nyílt a pécsi világörökségi helyszínek megtekintésére; a polihisztor, Fülep Lajos életútja, tevékenysége révén bepillantást nyertünk Mecseknádasd életébe; Villányban a Gere pincészet borkóstolóval egybekötött meglátogatásán a szőlészet-borászat hagyományainak újjáépítéséről és ápolásáról is hallhattunk.

 

 

V. Országos Történész Muzeológus Konferencia

Tatabánya, 2004. szeptember 1–3.

Témája: Az I. világháború emlékei és emlékezete

 

A Tatabányai Múzeum a NKÖM Múzeumi Főosztályának támogatásával szervezte meg ez évi konferenciánkat, amelynek nyitó előadása a múzeumügy legfontosabb kérdéseinek egyikével, a múzeumok és a modernizáció kapcsolatával foglalkozott, majd az önkormányzati múzeumok összefogása érdekében létrejövő szervezetről hallhattunk. A konferencia további előadásai az I. világháború kezdetének 90. évfordulójára való emlékezés jegyében hangzottak el. Így elemzést hallhattunk az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának okairól, a korszak tárgyiasult emlékezetéről és a Hadtörténeti Múzeum létrejöttéről, majd korreferátumok gazdagították, tették sokrétűbbé a korszak elemzését, hangsúlyosabbá az emlékezés fontosságát egy-egy tárgy, vagy tárgyegyüttes, emlékmű bemutatásával, ismertetésével.

A konferencia záró akkordjaként megtekintettük a szabadtéri bányászati múzeumot és a berendezett kolóniaházakat, amelyek arra világítottak rá, hogyan lehet és kell életben tartani, ápolni egy város életét egy évszázadon át meghatározó, mára azonban felszámolt iparág relikviáit, hagyományait.