Csíkszereda, 2012. október 2–4.

Címe: Identitás, Nemzet, Nemzetpolitika

Második alkalommal rendezte a Magyar Múzeumi Történész Társulat éves szakmai továbbképzését és konferenciáját határon túl. Az összejövetelhez hathatós anyagi támogatást nyújtott mindenekelőtt a Magyar Országgyűlés Hivatala, továbbá a Nemzeti Kulturális Alap és az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága. A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Csíki Székely Múzeum szervezésében hosszú autóbuszos utazás után a csíkszeredai Hotel Salvatorban (1941–44 között a KALOT épülete) volt a szállásunk, ahol a konferencia előadásait is tartották.

Előbb hazánk csíkszeredai főkonzulja szólt a nemzeti érzések megőrzéséről, a határon túli magyarság fogyatkozásáról, Székelyföldről, mely talán az utolsó magyar sziget, majd csíkszeredai polgármester vastapsot kiváltó üdvözlő beszédében azt mondta, hogy meg kell hallani a kövek szavát, érezni kell a szavak erejét. A keleti végeken (Csíkszék, Kézdiszék) volt a legnehezebben védhető a nyugati kereszténység, ám a nyugati kereszténység nem védte meg őket.

Első előadó „A birodalom kísértése. Nemzetpolitikai gondolkodás Magyarországon a 19. század második felében” című értekezésében arról szólt, hogyan jelentkezett a magyar nemzeti gondolkodásban a birodalmi gondolat. A továbbiakban gróf Mikó Imre, mint nemzetpolitikai gondolkodó tevékenységéről, a romániai levéltárakban folyó magyarságkutatásról és iratfeldolgozásról, a 18–19. században Erdélyben folyó magyar-szász eredetvitáról, a székelységtudatról, az erdélyi zsidóság Trianont követő identitásformáló szerepéről, végül a múzeum és a reprezentáció kapcsolatáról hallhattunk.

A második napon tanulmányi kirándulásra indultak a konferencia résztvevői. Utunk első állomása a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum volt, ahol vezetéssel a helyi kézművesség emlékanyagát néztük meg. A program következő állomása Gelence volt, ahol a 13. században épült római katolikus műemléktemplomot csodáltuk meg, különösen az 1330 körül készült, a Szent László legendát bemutató falfestményt. A Pro Museum Egyesület által fenntartott és működtetett zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban a csángó emberek életútját bemutató állandó kiállítást, valamint a székely néprajzi gyűjteményt tanulmányoztuk. Ezt a napot Alsócsernátonban zártuk, a Haszmann Pál Múzeumban. A magángyűjteményt maga a tulajdonos, Haszmann Pál mutatta be, az épületekben lévő hatalmas és páratlan történeti anyagot: a szabadtéri kiállítást, ahol skanzen és szabadtéri mezőgazdasági gépészeti kiállítás látható.

A konferencia harmadik napján a csíksomlyói kegytemplomot és kolostort látogattuk meg Erik atya templomigazgató vezetésével. Többen felkapaszkodtak a pünkösdi csíksomlyói ünnepi mise helyszínére, a „Nyeregbe”. A délután folyamán a Csíki Székely Múzeum „A Mikó vár története” című új állandó kiállítását tekintettük meg.

A konferencia résztvevői – azok is, akik először, azok is akik már többször jártak Székelyföldön – maradandó élménnyel és a mielőbbi visszatérés igényével utaztak haza.