XI. Országos Történész Muzeológus Konferencia

Kaposvár, 2010. június 23–25.

Címe: A felemelő 19. század. A magyar dualizmus kori városfejlődés sajátosságai múzeumi források, relikviák és kiállítások tükrében

A dualizmus kori fejlődés jelentős változást hozott a városok gazdasági és társadalmi életében. Az ipar döntő városfejlesztési tényezővé vált, a helyi szükségletek átalakultak, megnőtt más iparágak mellett az építészettel, ruházkodással és szolgáltatásokkal kapcsolatos iparágak aránya. Az újabb szükségletek kialakulásának oka a megváltozott életforma és ízlés – teret hódított a városi öltözet, átalakult a városi ház építése, a lakás berendezése. Az urbanizáció lényeges változásokat hozott a társadalmi élet területén is. a magyar dualizmus kora – felgyorsult ritmusával – a tárgyi és szellemi relikviák gazdag tárházát hagyta az utókorra, amelyek megőrzése, láthatóvá tétele a múzeumok megtisztelő feladata.

A Rippl Rónai Múzeum által megszervezett konferencia arra vállalkozott, hogy e források, relikviák és kiállítások tükrében tárja hallgatósága elé a felemelő 19. század városfejlődésének sajátosságait. A városháza dísztermében tartott ülésen az első előadás az idős Kossuthnak a dualista rendszerről alkotott képét elemezte, majd a városokban megjelenő prostitúció ellen a 19. század utolsó harmadában és a századfordulón történt fellépésről, a pesti kávéházi emlékekről, mint történeti forrásokról és a dualizmus kori budapesti polgári lakáskultúráról hallhattunk előadásokat. Ezek után korreferátumok sora következett a szegedi nagy árvíz utáni újjáépítés történeti forrásairól, egy püspöki székhely, Eger városfejlődéséről, Kolozsvár városfejlődésének emlékeiről.

A második nap az első korreferátum a gyáriparnak egy fővárosi központ, a Váci út fejlődésére gyakorolt hatását elemezte, majd a dualizmus kori Pécs iparosodásának, oktatásának és városfejlődésének kapcsolatáról hallhattunk. Képeslapok, mint várostörténeti források segítségével ismerhettük meg Szekszárd 20. század eleji történetét, egy a Göcseji Múzeumba került hagyatékon keresztül pedig egy kisvárosi értelmiségi, Borbély György tanár, lapszerkesztő életútját. Ezt követően a nagyatádi fürdő felépítéséről, majd egy kisvárosi polgár, Bernáth Béla életútjáról, végül archív fotók segítségével a kaposvári színházról szóltak a korreferátumok.

Az előadások, korreferátumok sora délután külső helyszíneken folytatódott, elsőként a somogytúri Kunfy Lajos Emlékmúzeumban „az utolsó garibaldistának” és fiának, Kunfy Lajos festőnek az életútját követhettük végig. Zalán, a Zichy Mihály Emlékmúzeumban arról a hatalmas életpályáról hallhattunk, amelyet Zichy Mihály festőművész élt meg.

A pénteki napon a konferencia résztvevői előbb a Róma-hegyen álló Rippl-Rónai villa kiállításában és a festő műtermében tettek látogatást, majd a megyei múzeumba látogatók a gazdag képzőművészeti anyagot, Rippl-Rónai Ödön gyűjteményét, az időszaki kiállítás anyagát, valamint a régészeti, néprajzi és várostörténeti részlegét nézték meg.

A konferencia részletes programja és további képek a következő linken érhetők el:

http://www.smmi.hu/ujkortortenet/tovabbkepzes/tovabbkepzes.html#nyito