XIV. Országos Történész Muzeológus Konferencia

Zalaegerszeg–Alsólendva, 2013. szeptember 18–20.

Címe: A határokon átívelő történeti muzeológiai kutatások új kihívásai a részekre szakadt régiókban

A zalaegerszegi Göcseji Múzeum által szervezett konferencia témaválasztását két szempont is indokolta. Egyrészt az a tény, hogy 2013-ban a megszűnt megyei múzeumi hálózatból az intézmények a helyi önkormányzatok fenntartásába kerültek, melyek elsősorban saját történetük gyűjtését, kutatását, bemutatását várják el új intézményüktől. A történeti kutatás hatósugara, gyűjtőmunka fizikai határai viszont nem állhatnak meg a közigazgatási határoknál, sőt, az országhatároknál sem. Mit tehetnek ebben a helyzetben az egyes múzeumok, milyen szerepet tölthetnek be a kutatások koordinálásában a megyei hatókörű városi múzeumok?

Másrészt az utóbbi években a MAMUTT egyik fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is a határon túli magyar múzeumok, kutatóhelyek, s az ottani kutatók felé való nyitást, a megismerésen túl közös projektek kimunkálását. Mivel Zala megye többszörösen is a szétszakított területek közé tartozik, nemcsak az 1920-as béke csonkította meg, hanem az 1940-es évek belső megyehatár módosításai is, ezért témaként merült fel, hogy a határ két oldalán élő történészeknek, muzeológusoknak milyen lehetőségeik vannak a szétszakított régiók kutatására. Így adódott az ötlet és a lehetőség, hogy a kérdésekre ne csak a határon belül, hanem a határon kívülre került Muravidéken, jelesül Lendván keressük a választ, s egyúttal lehetőséget teremtsünk a kollégáknak, hogy megismerjék e kevésbé ismert és emlegetett vidéket, az ott élő maroknyi magyarság sorsát és lehetőségeit.

A felvetett témák megválaszolására, vagy legalább elemzésére két félnap állt rendelkezésre: szerda délután a Zalaegerszegen tartott konferencianapon elsőként a határon átnyúló „csorbult régiók” történeti kutatásainak jelentőségeiről, majd Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századot érintő kutatásairól hallhattunk. Az őket követő három előadásban az új körülmények között folyó kutatás, gyűjtés, bemutatás lehetőségeire hallhattak példákat a résztvevők.

A második nap programja a novai barokk templomban kezdődött, ahol szakvezetéssel tekintettük meg Dorffmeister István híres freskóit. A templomlátogatás után buszra szállva a konferencia résztvevőinek többsége számára ismeretlen tájra, az egykor a történelmi Zala megyéhez, a most Szlovéniához tartozó Muravidékre utazott a társaság. A Muravidék fővárosában, Lendván a Lendvai Múzeum és Galéria szervezésében, vezetéssel városnéző sétára indultunk. A délelőtt során megtekintettük a Makovecz Imre tervezte színházat, a „Lendva város polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása” című kiállítást, az egykori zsinagógát és abban a lendvai zsidóság történetét bemutató tárlatot, valamint a Főtéren álló Szent Katalin tiszteletére emelt katolikus templomot.

Délután az egykori Bánffy-vár, a mai Galéria Múzeum és kiállításai megtekintésével folytatódott a program. Megismerhettük a vár és benne a 40 éves intézmény történetét, majd Rembrandt grafikái mellett Zala Györgyre emlékező állandó kiállítást, Gálics István (1944–1997) festőművész és grafikus alkotásait és különleges lepkegyűjteményét, a hetési népi textíliákat bemutató néprajzi kiállítást, valamint a padláson kialakított különleges térben a nyári képzőművészeti alkotótáborok során készült bronz plasztikákat csodálhatták meg a kollégák.

A vár felfedezése után folytatódott a konferencia szakmai programja. A délután folyamán izgalmas és gondolatébresztő előadások hangzottak el a kis magyar közösség önálló tudományosságát, irodalmi életéről, a magyar kisebbség identitásának megroppanásáról, s az erős asszimilációról, a muravidéki magyarságot a 20. században ért traumákról.

Az előadásokat követően a 18. századi lendvahegyi Szentháromság-kápolnához buszozott a társaság, ahol kissé borzongva néztük Hadik Mihály romladozó múmiáját.

A harmadik napi programoknak a Göcseji Múzeum és a Göcseji Falumúzeum adott helyet. A kollégák megtekintették az „Előre a szocializmus útján… – Így éltünk a hetvenes években” című időszaki kiállítást, valamint a múzeum új múzeumpedagógiai tereit, látványraktárait. A szakmai program a Göcseji Falumúzeumban és a Magyar Gáz- és Olajipari Múzeumban tett sétával ért véget.