Sárospatak, 2025. július 2-4.
Címe: A köz művelődéséért – szerzeményezés, kiállítási koncepció és fenntartó közösség napjainkban
2025. július 2–4. között került sor éves konferenciánkra és szakmai továbbképzésünkre Sárospatakon a MNM KK Rákóczi Múzeum tagintézménye segítségével. Tamás Edit igazgató köszöntőjében elmondta, hogy 2004 után ismét Sárospatak ad otthont a MAMUTT rendezvényének. A három nap alatt bemutatják a múzeumban történt fejlesztéseket, a kirándulás során pedig bepillantást kapunk Zemplén és Abaúj megye látványosságaiba. Farkas Szabolcs polgármester köszöntötte a konferenciát, melynek témájához a város, mint Rákóczi örökségének ápolója szorosan kötődik; miként mondjuk el a múltat, hogyan tudjuk ezt a jelenben fontossá tenni a közösség tagjai számára. A cél, hogy ne csak öröksége legyen a múltjának, hanem élő közössége is. Horváth László, a MAMUTT elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a városban sok emléktábla, történelmi épület van. Aki ide érkezik, az első pillanatban beleszeret a városba.
A konferencián nyolc előadás hangzott el A köz művelődéséért – szerzeményezés, kiállítási koncepció és fenntartó közösség napjainkban témakörben. Csorba László előadásában ismertette, hogy a gyűjtemény és a közösség hogyan találkozott a múzeumi gondolat hőskorában, az ókortól a 19. századig. Tamás Edit a Rákóczi Múzeum egyik utolsó fejlesztését, a látványtárat mutatta be. Ismertette a megvalósulás folyamatát és az ott megtekinthető gyűjteményi egységeket. Leskó Andrea a látványtár néprajzi kiállítóterét mutatta be, ismertette a műtárgyak raktározási körülményeit, a kialakított foglalkoztatót. Tóth István a szegedi Móra Ferenc Múzeum látványtárát mutatta be, ismertette az építés nehézségeit, az ott elhelyezésre került műtárgyakat és a raktározási körülményeket. Baják László a történeti kiállítást, mint műfajt mutatta be konkrét kiállítások példáján keresztül, amelyek egy 1993-ban készült 1848–1849. évi szabadságharcot bemutató, az 1990-ben nyílt Sztálin, Rékosi… című és a Magyar Nemzeti Múzeum 1996-ban nyílt állandó történeti kiállítása 20. századi része voltak. Pásztor Andrea ismertette azokat a közösségi szempontokat, amelyek figyelembevételével készült a Janus Pannonius Múzeum az új állandó kiállítása. Bemutatta a kiállítás tematikai egységeit, kiemelve, hogyan tudják a látogatókban a pécsi, baranyai lokális kötődést erősíteni. Aszt Ágnes és Balázs Lívia a 2019-ben nyílt szili zárdamúzeumot mutatták be, amely egyedülálló Magyarországon. Ismertették az 1902-ben épült épület történetét, valamint a kiállítás tematikus egységeit, tárgyi anyagát. Fülöp Márton a szovjet hadifogságba hurcolt Tolnai Ernő történetét és tárgyi hagyatékát mutatta be. A hozzászólásokban Tomsics Emőke elmondta, hogy Horn Emil is részt vett a Sztálin, Rákosi kiállításban, valamint Ihász István is rendezője volt a Nemzeti Múzeum állandó kiállítása 20. századi részének. A műtárgynak változik a szerepe annak függvényében, mi miatt kerül ki egy kiállításra. Fontos, hogy legyen mindig kiírva, hogy az a tárgy micsoda, érthető legyen miért került ki a kiállításba. Például egy fotó készítője is fontos, de az is számít, mi van a fotón. Merczi Miklós szerint a műtárgyak, mint javak állnak a muzeológus rendelkezésére, a muzeológusok a tárgyakkal foglalkozzanak. Szoleczky Emese hozzászólásában kifejtette, hogy azt tapasztaljuk, a műtárgyak kétféleképpen kerülnek szóba. Az intézmény vezetése a műtárgyat kiállításon tudja elképzelni, de a műtárgyak nagy része a raktárban van. Szabó László szerint a műtárgy felirata mögött rengeteg információ van, amit nem lehet kiírni, azt a tárlatvezető tudja továbbadni, ami fontos része a múzeumi gyakorlatnak nemcsak a muzeológus tárgymeghatározása. Horváth László elmondja, hogy a múzeum alfája és omegája a műtárgy. Azért hiteles helyek a múzeumok, mert eredeti tárgyakat mutatnak be. De e mellett a fenntartó pénzosztó elképzeléseinek is meg kell felelni.
Ez előadások után került átadásra a Társulat Wellmann Imre Emlékérme, amelynek díjazottjai 2025-ben Demeter Zsuzsanna és dr. Tomsics Emőke voltak.
A második nap kirándulása keretében megtekintettük a Rákócziak hegyi várát, a regéci várat, a Füzérradványban a Károlyi kastélyt és Borsiban a Rákóczi kastélyt. A harmadik nap Sárospatak nevezetességeit látogattuk meg. A Makovecz Imre által tervezett Művelődés Háza, a Sárospataki Kollégium Nagykönyvtára és Iskolatörténeti Múzeuma, a Basilica Minor és a Szent Erzsébet Ház megtekintése után a Rákóczi Múzeum látványtárát, I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét és a legkitartóbbak a Vörös-tornyot és a Rákóczi állandó kiállítást tekintették meg.
