Debrecen, 2017. július 5–7.

Címe: A hit megtartó ereje. 500 éves a reformáció

A debreceni Déri Múzeumban megrendezésre kerülő konferenciánk és szakmai továbbképzésünk első napján előadások hangzottak el a reformáció jegyében. A köszöntők elhangzása után Szabadi István előadásában azt vizsgálta, hogy a reformáció milyen társadalmi helyzetben érte Magyarországot, a falusi, városi lakosság milyen viszonyban állt az alsó- és felsőpapsággal, amely végül az új tanokhoz való viszonyukat befolyásolta. Szabó András a wittenbergi egyetemről, létrehozásáról, virágzásáról és mellette a város fejlődéséről, és az ott tanuló magyar diákságról beszélt. Szvitek Róbert József azt mutatta be, hogy a 17. század első felében a Dunántúlon a református és evangélikus felekezet hogyan különült el egymástól, és ezt hogy befolyásolta a nagybirtokos réteg. Forgó Géza a 18. század végén és a 19. század első felében a makói református egyházban működő prédikátorok (Szikszai György, Etsedi Miklós, Szikszai Benjámin és Szirbik Miklós) tevékenységét mutatta be. Szoleczky Emese Neupor Kálmán pápai diák fennmaradt dokumentumai és fotói segítségével bemutatta, hogy 1896-ban az osztrák–magyar Albatros hadihajó Guadalcanal szigetén partraszálló expedíciója hogyan keveredett emberéletet követelő összetűzésbe az emberevő bennszülöttekkel. Végül Sallay Gergely Berán Jánosnak 1934 készített Luther emlékérmét, majd az 1936-ban metszett Kálvin emlékérmeit és ezek változatait mutatta be.

A második nap kiránduláson vettünk részt, melynek során Nagyváradra látogattunk. Lakatos Attila egész napos élvezetes vezetésével megtekintettük a Nagyboldogasszony székesegyházat, az Egyházmegyei Múzeum és Kincstárat, a Kanonok-sort és a Püspöki Palotát, majd megkoszorúztuk a székesegyház előtt álló Szent László szobrot. Ezt követően folytattuk sétánkat Nagyvárad történelmi belvárosában, melynek során vezetőnk révén a megtekintett épületek várostörténeti szerepét és építészeti adatait is megismerhettük. A séta során megtekintettük a Szent László-téren álló Szent László és Holdas templomot, a Sas-palotát, a Bémer-téren a Szigligeti Színház, a Rimanóczy Szálló és az EMKE kávéház épületét a Vármegyeháza terén a Vármegyeházat, az Igazságügyi palotát és az Ady Endre Múzeumot, valamint a Váradolaszi plébániatemplomot. A délután folyamán előbb Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának udvarán megkoszorúztuk a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred emléktábláját. Ezt követően a nagyváradi várat és a vármúzeumot tekintettük meg, majd Aurel Chiriac múzeumigazgató vezetésével a Körösvidéki Művészeti Múzeum kiállításait.

A harmadik nap folytatódtak az előadások. Oláh Róbert előadásából megismerhettük az erdélyi fejedelemek és a Debreceni Református Kollégium 17. században meglévő kapcsolatát. Krankovics Ilona Méliusz Juhász Péter sírja kutatásának fordulatokban gazdag történetét ismertette. P. Szalay Emőke a debreceni Kistemplom úrasztali edényeit mutatta be. Csorba Dávid Kállói Fényes István verse alapján ismerteti az 1663-ban Debrecenben történt eseményeket. Az előadások után előbb a Déri Múzeum kiállításait látogattuk meg a múzeum munkatársainak vezetésével, majd átsétáltunk a Debreceni Református Kollégiumba, ahol Gáborjáni Szabó Botond kalauzolásában tekintettük meg a kiállításokat és az Oratóriumot, mely előtt elhelyeztük a megemlékezés koszorúját is.

 

 

EGY POSTA SZÜLETÉSE. KONFERENCIA A MAGYAR POSTA 150 ÉVES JUBILEUMA ALKALMÁBÓL

Budapest, 2017. november 24.